Gyermekkorunk kedvenc édessége – Mindent a tejkaramelláról

Ki ne emlékezne a pillanatra, amikor ebéd után a kockás terítőre csúsztatott a nagymama egy tejkaramellát desszert gyanánt? Ez a kultikus édesség évszázadok óta nem megy ki a divatból, lágy íze pedig akár évtizedekkel is visszarepíthet az időben. Mi a titka ennek a nosztalgikus finomságnak, aminek íze állandó garancia, amióta az eszünket tudjuk?

 A karamell igen nagy múltra vezethető vissza, már a 17. századi Amerikában készítettek vajból és karamelizált cukorból édességeket. Mivel a karamell nélkülözhetetlen hozzávalója a cukor, (bár manapság már ipari mennyiségben keményítőből és kukoricaszirupból is készítik) az első kísérletek az ültetvényekhez vezethetők vissza, ekkor még ugyanis nem volt könnyű a finomított cukorhoz hozzájutni.

Egyébként a szó latin megfelelője a Cannamella, aminek jelentése az, hogy cukrosüveg. Helytálló a megközelítés, hiszen a karamell megszáradt formája kissé áttetsző, akár egy üveglap. Energiatartalma és hosszú eltarthatósági ideje miatt hamar népszerű édesség lett, bársonyos ízéről nem is beszélve. Az 1800-as évekre már 400 cég foglalkozott karamellagyártással.

Európában először Franciaországban bukkant fel az 1600-as években, bár ekkor még csak a pralinékészítéshez próbálták ki. Hamar felfedezték a karamell sokoldalúságát, nem csak nyalánkságnak, hanem élelmiszeraromának, dekorációnak és színezéknek is elkezdték használni.

A karamellre nagyon igaz a mondás, hogy néha az egyszerű dolgok a legjobbak, hiszen elkészítése egy kezdő cukrásznak vagy háziasszonynak sem kihívás. A cukor 170 °C-on elolvad és karamelizálódik. Minél több ideig hagyjuk melegedni, annál sötétebb lesz a színe. A tejkaramellához természetesen még szükség van például sűrített tejre és egyéb hozzávalókra, de ha biztosra szeretnél menni, akkor egy szerezd be egy megbízható helyről.